Lehet, hogy nincs Piroska, de az biztos, hogy van Nagy Gonosz Farkas.

A legtöbb gyerek nem sokáig hisz a tündérmesékben.



Ahogy elérik a hat-hét éves kort, a sarokba vágják Hamupipőkét és a cipő fetisizmusát, a Három kismalacot és a deviáns építészeti megoldásaikat, Piroskát meg az állatkínzó vadászokat - elfelejtik őket, aztán továbblépnek.


És lehet, hogy ennek így kell lennie.


Ahhoz, hogy túlélj a mai világban, el kell felejtened a meséket, a hiú ábrándokat. Az egyetlen baj az, hogy ezek nem mindig hiú ábrándok.


A mesék néhány eleme talán túlságosan is valóságos, túlzottan is igazi.


Lehet, hogy nincs Piroska, de az biztos, hogy van Nagy Gonosz Farkas.


Nincs Hófehérke, de Gonosz Mostohából van elég. Nincsenek nevetségesen szőke kistestvérek, de gyerekeket zabáló boszorkány... az igen. Ó, igen.